Jezsuita Rendház és Templom

Architektúrája  a  Szt.  István  király  u.  20-22.  számú  épület  architektúrájával  azonos. Két  emeletes  8  ablaktengellyel.  Oldal  homlokzatán  1+3+1  ablaktengellyel.  A  4. ablaktengelynél a Szt. István u. 12-14 alatti épülettel 1 emelet magasságban átívelő híd köti össze.

A  túlnyomóan  klasszicista  stílusjegyeket  hordozó  épületegyüttes  jelenlegi  formája közel  200  év  alatt  alakult  ki.  Első  épülete,  az  uradalmi  nagyvendéglő, melynek homlokzata a mai Szent István király útra nyílt, a 18. század elején épült.  Ebben az épületben  helyezték  el  1733-ban  a  Patachich  Gábor  érsek  (1733-1745)  alapította papneveldét.  A  papnevelde  új  épülete  (ma  Művelődési  Központ)  1764  aug.  15-én készült el, ahova átköltöztek a papnövendékek. Az üresen marad épületet Batthyány József érsek (1760-1776) az újonnan felállítandó gimnázium épületének szánta. Az épületet Oswald Gáspár piarista építésszel átépíttette a gimnázium céljaira. Emeletet húzott a földszintes épületre és a piaristák számára, akikre a gimnázium vezetését bízta,  egyemeletes  rendházat  építtetett  a gimnázium  mellé.  A  régi  épületből  és  a bővítményekből egységes külső megjelenésű épület lett. A rendházat később még egy emelettel bővítették. 1801-1804 között a piarista rendház mellett, a mai jezsuita templom  helyén  épült  fel  a  rendház  és  a  gimnázium  temploma.  1860 -ban  Kunszt József  érsek  (1854-1866) a  gimnázium  vezetését  kivette  az  állandó  anyagi gondokkal küszködő piarista rend kezéből és a Kalocsára hívott jezsuita rendre bízta, kötelezve  őket, hogy  a  négyosztályos  algimnáziumként  működő  iskolát nyolcosztályos főgimnáziummá fejlessze. Kunszt érsek a gimnázium tanulói számáramegalapította  a  Szent  István  király  nevelőintézetet,  a  mit  rövidült  néven Stephaneumként vált ismertté.

Részletes leírásletölthető ITT!